2014.07.24., csütörtök
SZTÁR
AKTUÁLIS
ÉLETMÓD
EZOTÉRIA
UTAZÁS
KARRIER
ÕSZINTÉN
MAXIMA KONYHÁJA


Mi védi a beteget, ha az orvos hibázik?
Szaporodó mûhibaperek
Az elmúlt hetekben csak kapkodtuk a fejünket, annyi orvosi műhibáról számolt be a média. Vajon csupán a véletlen áldozatai lettek azok a gyerekek, akik a közelmúltban rutinműtétek során vesztették életüket?

Pár héttel ezelőtt történt, hogy egy rutinműtétnek számító mandula-eltávolítás után, oxigénhiány miatt kómába esett egy kunszentmiklósi kisfiú. A négyéves Kvasz Márk soha többet nem tért magához. Kecskemétről átszállították ugyan egy pesti gyerekkórházba, de ott már csak az agyhalál beálltát tudták megállapítani. A kisfiú nyelőcsövébe ugyanis a műtét közben belekerült a mandula egy darabja, és elzárta a levegő útját. Szülei hosszas vívódás után beleegyeztek, hogy Márkot lekapcsolják a gépről. Szerveit transzplantációs célokra ajánlották fel. A kecskeméti kórház elismerte, hogy orvosi műhiba okozta a halált, és az operációt végző műtő- és altatóorvost azonnal felfüggesztették. Ellenük orvosi mulasztás gyanúja miatt fegyelmi eljárást indítottak. A gyászoló szülők perre akarták vinni az ügyet, erre azonban nem került sor, mert sikerült a kórházzal peren kívül megegyezniük. A kártérítés összegét a szülők jótékony célra fordítják.


Újabb és újabb ügyekre derül fény

Márk idén már a harmadik gyerek volt, aki rutinbeavatkozás során vesztette életét: a nyolcéves dunavecsei kislány, Véman Viktória kilenc nappal az operáció után vérzett el, a négyéves Büki Gyuszika pedig szintén mandulaműtét után vesztette életét egy orvos nélküli mentőautóban, Szigetvár és Pécs között. A napokban pedig nyilvános szereplést vállalt, és perelni akar az a vámosszabadi család is, akiknek hat és fél éves kisfia még februárban halt meg a győri Petz Aladár kórházban, szintén rutinműtét közben.


Az év kórháza

A kecskeméti kórházban, mely tavaly egyébként elnyerte az év kórháza címet, nem sokkal Márk esete után újabb műhiba történt. Egy huszonnyolc éves kecskeméti nőn április 2-án hasi műtétet végeztek. A operációt követően a beteget az intenzív osztályon kezelték, állapota viszont folyamatosan romlott, végül április 18-án meghalt. A boncolásnál kiderült, hogy a hasüregében felejtettek egy nagyméretű törlőkendőt. A műtétet végző orvost elbocsátották, és halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt újabb nyomozást rendeltek el, hogy kiderüljön, az intézmény mennyiben volt vétkes. A történtekre reagálva Dr. Zombor Gábor főigazgató elmondta, a kórház vezetése eltökélt abban, hogy ilyen ügyek ne maradjanak titokban és következmények nélkül sem. Jelenleg mindent megtesznek azért, hogy visszaszerezzék a betegek bizalmát, és hogy intézményükben értelmetlen halált orvosi műhiba ne okozhasson.


Mennyire kockázatos egy mandulaműtét?

Egy-egy kórházban évente körülbelül ötszáz mandulakivételt végeznek. Az operáció, mely jó esetben húsz-harminc percig tart, rutinműtétnek számít, ám amióta a gyerekeken nem érzéstelenítéssel, hanem altatással hajtják végre, az egész országban emelkedett a komplikációs és szövődményes esetek száma. A leggyakrabban felmerülő komplikáció az utóvérzés, amit az orvosok el tudnak látni, de tény, hogy egy újabb altatás ismételt rizikóval jár. A másik gond az lehet, amikor a légcsőbe egy manduladarab, vér vagy nyál kerül. Ezenkívül az altatáshoz használt gyógyszerek többsége is különböző szövődményekkel járhat: előidézhet szívleállást, a keringés összeomlását, és a gyerekeknél gyakori gégegörcsöt is. Az orvos akkor vét műhibát, ha mindezeket a szövődményeket nem veszi észre.


Perel az ország

Az első orvosi műhibaperek Magyarországon 1991-ben indultak, az első ítéletek pedig csak évekkel később születtek meg. A peren kívüli egyezségek csak 1998 körül lettek gyakoriak, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb kártérítési per indult. Az új egészségügyi törvény hatálybalépése óta nőtt meg az orvosi műhibaperek száma; ez a jogszabály ugyanis a korábbiakhoz képest igen részletesen szabályozza a betegek jogait, így az érintettek sokkal pontosabb képet kapnak arról, miért is perelhetnek. Emellett az elmúlt tíz évben ügyvédi irodák és orvosszakértők specializálódtak e perekre. A kilencvenes évek elején és közepén a műhibaperek többsége a szülészet és a nőgyógyászat vélelmezett orvosi mulasztásairól szólt, és már-már mindennapossá váltak a császármetszés mellőzése és a betegben felejtett törlőkendő miatt indult eljárások. Az ügyvédek szerint az utóbbi időben egyre gyakoribbak az úgynevezett nagyműtétes esetek, de nem hagyható figyelmen kívül a fogászat és a plasztikai sebészet körében indult eljárások száma sem. Nálunk ma évi háromszázötven műhibaper indul, egy esetnél a kártérítés összege néhány százezertől pár millió forintig terjedhet. Hazánkban eddig a megítélt legmagasabb összeg százmillió forint volt. A kártérítés mértéke függ a károsult korától, de adott esetben a foglalkozásától is: például egy sikertelen mellplasztika esetében más összeget ítélnek meg egy topless-táncosnőnek és mást egy háziasszonynak. A gyakorlat szerint a bíróság a perek 65-75 százalékában a betegnek ad igazat.


Milyen büntetésre számíthat a vétkes doktor?

A hazai jogszabályok öt év szabadságvesztésben maximálják az orvosi műhiba vétsége miatt kiszabható büntetést. Erre azonban csak nagyon ritkán kerül sor. Műhiba, azaz „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés" miatt a vétkes orvos általában pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett szabadságvesztést kap. Igen bonyolult ugyanis bizonyítani, hogy a beteg halálához vagy súlyos egészségkárosodásához valóban köze volt. Ha azonban a műhibát követően az intézmény jelenti fel saját orvosát (mindez az esetek egyharmadát teszi ki), gyakoribb az elmarasztaló ítélet. Ilyenkor az orvost vagy visszaminősítik, vagy elbocsátják az intézményből. Végleges eltiltás csak abban az esetben fordulhat elő, ha a bíróság letöltendő szabadságvesztésre ítéli a doktort. Ilyenkor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kizárja tagjai sorából, és nem folytathatja a praktizálást. Eddig ilyen egyszer történt.


Orvosi mulasztás végzett Napóleonnal is?

Egy amerikai tanulmány szerint a száműzött francia császár nem mérgezés, sokkal inkább orvosai áldozata lett. Napóleon doktorai úgynevezett farkasfecskendővel a korban divatos, erős hánytatót juttattak a szervezetébe naponta, hogy enyhítsenek kínzó gyomorfájdalmain. A rendszeres kezelés sóhiányt és szívműködési zavarokat idézett elő a császárnál. Váratlan halálát a vizsgálat szerint túladagolás okozhatta, amely teste sótartalmának hirtelen zuhanását válthatta ki.


Szigorúbb ellenőrzés a kórházakban

A jövőben az ÁNTSZ akár be is zárathatja azokat az intézményeket, ahol sok műhibával és szövődménnyel járó eset fordul elő. Erre ugyanis május közepétől egy új jogszabály hatalmazza fel a szakhatóság ellenőreit. Az ÁNTSZ megerősített szakfelügyeleti rendszerrel és komolyabb
hatósági jogosítványokkal lép fel azokkal szemben, akik nem tartják szem előtt a szakmai szabályokat. A szakfelügyelő főorvosok arra lesznek kíváncsiak, hogy a kórházban a beteg megkapta-e a diagnózisának megfelelő ellátást, és szükség esetén továbbutalták-e a szakellátásra jogosult intézménybe. Ha valahol többször – és indokolatlanul – térnek el a szakmai kollégium által javasolt eljárástól, felfüggeszthetik az adott tevékenység gyakorlását, végső esetben pedig akár be is zárathatják a kórházi osztályt. Az országos tiszti
főorvos úgy véli: bár az utóbbi hetek tragikus műhiba esetei kivételesek, nem lett volna szabad megtörténniük, ha minden szakmai szabályt betartanak.


Hírhedt hazai esetek

‹ Egy kislány lábak nélkül született, mert fogyatékosságát nem észlelték időben, és nem végeztek az anyán terhességmegszakítást: a mamának tízmillió forint feletti kártérítést ítéltek meg.
‹ Egy idős betegben műtét során bennhagytak egy hashártyafogót, amely miatt bélelhalásban életét vesztette. A hozzátartozók kétmillió forint kártérítést kaptak.
‹ Előfordult olyan eset is, amikor valakit megharapott egy kutya, ennek ellenére a kihívott orvostól nem kapott tetanuszinjekciót, és másnap belehalt sérüléseibe. Hozzátartozóinak 3,2 millió forintot ítéltek meg.
‹ Tavaly egy harminchárom éves komlói asszonynál méhnyakrákot diagnosztizáltak, megműtötték, ám a tumoros méhnyakcsonk bent maradt a betegben. Mire ezt észrevették, a nő életét vesztette. A pécsi szülészeti klinika nem ismerte el a hibát, a pécsi bíróság első fokú ítéletében mégis hárommillió forint kártérítést ítélt meg a családnak.


Több figyelem, kevesebb hiba

A leggondosabb felkészülés, a legkörültekintőbb tevékenység során is előfordulhat, hogy egy ember hibázik. Ahogy ez egy túlórától kimerült orvossal is megeshet. Csakhogy az ő esetében nem nézhető el a mulasztás, hiszen figyelmetlenségén emberi életek múlhatnak, elvárható tehát, hogy nagyobb szakmai körültekintéssel végezze a munkáját, és nyilvánvalóan súlyosabb elbírálás alá is esik, ha hibázik. Ha a mulasztást az orvos és az intézmény is azonnal elismerné, és megpróbálná jóvátenni, kevesebb műhibaper indulna.
A rovat összes cikke »