Egykor leginkább attól féltünk, hogy megtámad minket valaki a sötét utcán,ma viszont a valós és sokkal gyakrabban bajt okozó veszélyek már rég nem onnan lesnek ránk… Erről szól a cybercrime, vagyis internetes bűnözés. Érdemes megtanulnunk a fogalmat, hiszen a 21. században a bűnök egy része áttevődött a világhálóra. Márpedig egyre többen neteznek, ráadásul egyre fiatalabb korban – vagyis tapasztalatlanul. Egy felmérés szerint a fiatal generáció több mint fele regisztrált valamilyen közösségi fórumon, és 50 százalékuk elismerte, hogy már lépett kapcsolatba idegennel ezeken az oldalakon keresztül. Minden harmadik megkérdezett küldött vagy fogadott szexuális jellegű üzenetet, a lányok először 12 éves koruk körül. A túlnyomó többség azért, mert ez „laza" dolog, így lehet ismerkedni. Ha zavarba ejtő üzenetet kapnak, a kisebbek inkább szólnak a szüleiknek, a 13 évesnél idősebbek viszont félnek attól, hogy elvennék a mobiljukat, vagy eltiltanák őket a számítógéptől, ezért inkább hallgatnak az esetről. Ugyancsak hallgat a huszonéves korosztály is, hiszen magát hibáztatja, amiért óvatlan volt és csapdába sétált... Írásunk megszólalói valós személyek, akik azonban nem szeretnék, ha nyilatkozatuk mellett megjelenő fotójuk további bonyodalmakat okozna.

A cyberbullying a magyar szleng szerint „netes szívatás", ezt általában a kortársak, haverok, iskolatársak „játsszák el" egymással vagy tanáraikkal. Például fiktív adatlapot hoznak létre más arcképével, zaklatják az ismerőseit, leveleznek, csetelnek a nevében. Vagy másnak kiadva magukat felveszik a kapcsolatot ismerősükkel, adatokat szednek ki belőle, kellemetlen helyzetbe hozzák. „Ami csak egy jó bulinak tűnik, az kimondottan veszélyessé válhat, de kevésbé durva esetben is szorongást, szégyenérzetet okozhat" – mondja Mayer Diána, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa. És nem is csak fiatalokat érinthet a dolog. Meglepő, hogy hány felnőtt ember szórakozik ilyesmivel károkozás céljából, bosszúállásként, jó heccként, vagy éppen zavart lelkiállapotában. „Valaki felhasználja a rólam készült és az én adatlapomon is szereplő, tehát nyilvánvalóan onnan letöltött képemet – panaszkodik egy a témában fórumozó lány. – Létrehozott egy adatlapot az én keresztnevemmel, de ismeretlen vezetéknévvel, és csatolta hozzá a képemet. A többi adat (születési idő, foglalkozás) részben valótlan. Nem akarok neki üzenni, mert szeretném kideríteni, ki van a háttérben. Ráadásul még blogot is >>vezetek<< (vagyis valójában ő vezeti, nem én), amiben elég sok valós esemény szerepel, tehát ismer az illető. Tisztára beteges..." De nem csak ő van ezzel így. „Egy rosszakaróm feltett engem egy internetes oldalra a valós személyes adataimmal, lakcímemmel, telefonszámommal, fotóimmal meséli nekünk Reni, de rossz tapasztalata miatt nem szeretné, ha azonosíthatóvá válna a nyilatkozata alapján. – Olyan megjegyzéseket írt a bemutatkozás rovatba, hogy prostituált vagyok, és bármilyen formájú pénzkereseti lehetőség érdekel." Mivel Reni egyedülálló anyaként neveli gyermekét, nincs pénze arra, hogy ügyvédet fogadjon. Annyit tudott tenni, hogy szólt a szolgáltatónak, és miután igazolta magát, töröltetni tudta a kérdéses adatlapot. De akár pert is indíthatna jó hírnevének megsértése, képmással, személyes adatokkal való visszaélés címén, ilyen cselekményekért akár börtönbüntetés is járhat.

JÓ, HA TUDOD!
Soha ne add meg az interneten a teljes nevedet, címedet, telefonszámodat és semmilyen személyes adatodat!
Ha úgy döntesz, hogy találkozol valakivel, akit csak a netről ismersz, ne menj egyedül, és csak nyilvános helyszínbe egyezz bele!
Gyermekeddel vagy fiatalkorú rokonoddal tisztázd, hogy interneten is mondhatnak nemet, éppen úgy, mint személyesen. És ha bármi zavarba ejtő történik vele, azonnal szóljon neked vagy egy felnőttnek!
További infókat innen szerezhetsz: http://www.internethotline.hu, http://www.gyermekmento.hu, www.kek-vonal.hu, a Kék Vonal krízistelefonja: 116-111 (igen, tényleg csak hatjegyű a szám)

Folytatás a Maximában!